Danis Szilvia fehér ernyős virágzatú, hagymás erdei növény
Nedves, árnyékos lombhullató erdőkben kora tavasszal megtalálható a vadfokhagymának is nevezett medvehagyma. Már március közepén megjelennek az apró levelek, áprilisban növekszik a levél, májusban virágzik, és júniusban magot érlel. Rövidesen a növény nyomtalanul eltűnik a föld felszínéről, és a talajban várja a következő tavaszt.
Levelei hasonlítanak a gyöngyvirágéra. Utóbbinak a levelei azonban világosabbak, a levélnyél kemény és szögletes, nincs fokhagyma illata és íze. Mezőn él, tehát élőhelyében és vegetációs idejében is eltér a medvehagymától.
A gyógynövények között kiemelkedő a hatása és sokoldalúan felhasználható. Frissen salátaként kenyérre tésztafélékre rakva fogyaszthatjuk. Készíthatünk belőle teát, levest, mártást, süteményekbe tehetjük. Eltartható mélyhűtőben mosás, szárítás és aprítás után.
A medvehagyma hatása közel áll a fokhagymáéhoz, de annál tizenkétszer erősebb! Hólyag-, vese-, és vértisztító, segíti a vizeletürítést, csökkenti a magasvérnyomást, érelmeszesedést, rugalmassá teszi az erek falát, csökkenti a visszérgyulladást, koleszterincsökkentő, stresszoldó. Antibakteriális hatása elsősorban a szájüregben érvényesül.
Hatóanyagai
Felhasznált irodalom:
Christine Recht: Mi terem az út mentén
Herbáció magazin: II.évfolyam 1.szám
